A családunkban nem én volnék a bankár, így aztán azokat a híreket, hogy ennek meg annak a versenynek így meg úgy emelkedett a pénzdíjazása, a számadatok értelmezése nélkül olvastam át eddig.
Emelkedett oszt jó' van.
Majd ha csökken, akkor értelmezem, gondoltam naívan. Addig meg úgyis tökmindegy.
Az fel nem merült bennem, hogy egy pénzdíj egyszerre tud nőni meg csökkenni.
Viszont most kiderült, hogy tényleg.
Idén Wimbledonban egészen konkrétan 100 ezer fonttal kap többet az idei bajnok, mint tavaly Rafa és Venus. 750 000 helyett 850 000.
Szép.
Ami az összdíjazást illeti, a tavalyi 11 millió 812 ezer helyett, most 12 millió 550 ezer lesz.
Ez is szép.
A gond csak az, hogy a legfontosabb szó, amit eddig leírtam az a pénznem.
Egészen konkrétan az, hogy angol fontról van szó. Ami értelemszerű, hiszen Wimbledonról beszélünk, csak egy éve 1 font még 2 dollárt ért, ma pedig csak másfelet. És fontban ugye szinte senki nem számol a játékosok közül, mindenki a dollárt vagy az eurót preferálja. Szóval dollárban számolva picit más a helyzet, hiszen amíg tavaly kiosztottak majdnem 23 és fél millát, addig idén több mint 5 millióval kevesebbet fognak.
Anyukámat tudom idézni: majd ha időm lesz, sajnálom őket.
Merthogy csak a selejtezőben szétdobnak azért majdnem egy milliót.
Dollárban.