Minden Slamen akadnak olyan nevek a selejtezőben, hogy az embernek leesik az álla. Most sem volt ez másként.

Itt van rögtön a leghíresebb: Szergej Bubka. Jó-jó tudom-tudom, ha négy élete lenne, akkor se érne a papája nyomába, de ez azért magas labda volt. 272. egyébként, ez volt az első Grand Slam, ahol kvalizhatott, és Bob Brett az edzője (Boris, Goran például). Mondjuk jól belehúzott, úgyhogy nem is jutott messzire, azzal a Florian Meyerrel játszott, aki már negyeddöntős is volt Wimbledonban. Mondjuk fel is jutott a német, viszonylag könnyedén, a hat megnyert játszmájából négyet(!!!) hozott nullra. (a későbbiekben bagel)

Selejtezőt játszott Hrbaty is, elvégre csak 251., de jön majd nyilván még előrébb is, hiszen úgy jutott fel, hogy nem vesztett játszmát sem. Malisse mondjuk bukott egyet, és picit szorosabb szettjei voltak, de főtáblás ő is.

Mint ahogy Berrer, Phau, Sela és Cippola, dehát akkor sem lepődtünk volna meg, ha mondjuk kiesnek. Mint ahogy kiesett a chennaidöntős Devvarman és a wimbledonbansamprastverő Bastl.

A csajoknál meglepetésekről ugye eleve nem beszélhetünk, legfeljebb érdekességekről.
Mondjuk nyilván nem véletlen, hogy a sztárok szinte egytől-egyig elbuktak. A két kivétel talán Karatancheva és Sprem, az utóbbit bánjuk különösen, hiszen ő Marosi Katit verte az utolsó meccsen.
Kiesett viszont Daniilidou, Loit, a mégkisebb Radwanska, Bovina és Kostanic.
Némiképp mellékszál, de nem tudom nem megemlíteni, hogy feljutott viszont Elena Baltacha. És nem azért, mert a papája nekem megvolt gombfociban, mert ezt azóta is restellem, hanem mert FCUK-ban játszik.
Ami egy ruha márka, ha esetleg valaki esetleg nem:)